Munkaerőpiaci szempontok alapján sem oda kellett volna telepíteni az államilag kiemelt nagyberuházásokat, ahol végül megvalósulnak – állapította meg a GKI, amely megnézte, van-e szabad munkaerő ezeken a helyeken, és nem talált ilyet. Nem csoda, hogy arra jutottak: a nagyberuházások szétverik a helyi munkaerőpiacot.
Négy hónap alatt kétszázezer aláírást kell begyűjteniük.
Az építési és közlekedési miniszter beadványát érdemi vizsgálat nélkül visszautasították, így az LMP elkezdheti az aláírásgyűjtést a népszavazáshoz, hogy a kormány rendeletekkel ne engedhessen eltérést az érvényes országos és helyi építési jogszabályoktól.
Dienes Jánost tavaly rúgták ki zuglói főépítészi pozíciójából, szerinte azért, mert szakvéleményeiben élesen bírálta a Bosnyák téren készülődő gigaberuházást. Az önkormányzat jegyzője szerint szó sincs ilyenről, Dienes hibázott, ezért akarták lefokozni. A volt főépítész viszont állítja, hogy ha hibázott is, őt arról nem tájékoztatták.
A testület a decemberben elfogadott, a témát újraszabályozó törvényre hivatkozva megszüntette az eljárást, de az erről szóló népszavazással hamarosan kénytelen lesz foglalkozni.
Az LMP azért tartana népszavazást, mert szerintük a kormány gyakran visszaél a lehetőséggel, és olyan beruházásokat minősít kiemeltté, amelyek kedvesek a számára.
A kormány eladja a rákosrendezői területet az arab befektetőnek. Lehetőség szerint nem kell majd közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, és a projekt megkapja a különféle szabályok alól mentesítő nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést. A fejlesztéseket a beruházó 5 százalékos áfával értékesítheti majd.
A 9 milliárd forintos beruházás már kapott 1,1 milliárd forint állami támogatást.
Arról a jogszabályról van szó, amivel a kormány engedélyével olyasmit is meg lehet építeni, amit egyébként nem tennének lehetővé a vonatkozó szakmai szabályok.
Ahhoz, hogy egyáltalán a népszavazást meg lehessen tartani, előbb még kétszázezer aláírást össze kellene gyűjteni.
Eddig úgy tett a győri önkormányzat, mintha mit sem tudna arról, miféle beruházásra számíthatnak a győrszentivániak, és így is egyeztetett velük a település határába szánt állítólagos akkumulátorgyárról. Amióta azonban a helyi és a nagyobb nyilvánosság is rácsodálkozott, hogy az erre kinézett termőföldekre már most GIPZ-övezetként, vagyis jelentős mértékű zavaró hatású ipari területként tekintenek, az is eszükbe jutott, hogy fölösleges megtartani azt a helyi rendeletet, ami részletesen előírja, hogyan egyeztessenek az érintettekkel hasonló tervekről.
Azt is szeretnék elérni, hogy az állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítsa a 100 milliárdos modernizációs projektet.
Így könnyebbé válhatna az épület felújítása és átalakítása, amelybe aztán a török elnökhöz közeli alapítvány iskolája költözne be.
Általában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások dolgát könnyítik még tovább, de külön rendelkeznek a már folyamatban lévő debreceni és iváncsai beruházásokról is. Az érintett településeknek még az eddiginél is kevesebb beleszólási joga és rálátása lesz a gyárak telepítésébe – derül ki egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetből.
Az üzem áramellátásának kialakításában Mészáros Lőrinc cége is részt vesz.
A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a környezetvédők nem tettek időben eleget a beadvánnyal kapcsolatos hiánypótlási felszólításnak.
Azt még nem tudni, hogy a Póka Egonról elnevezett központ mennyibe kerül majd, mert a témában kiadott kormányrendeletben erről nincs szó.
Akár 35 méteres épületeket is felhúzhatnak a Városligettel szemben zárt sorú beépítéssel, és alápincézhetik a terület 70 százalékát is.
A kerületi önkormányzat szerint az eljárás „a városfejlesztési, illeszkedési szempontokat és a környéken élők érdekeit veszi semmibe.”
Egy 438 hektáros kiskunlacházi és délágyházi területről szóló rendelkezéssel egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája.
